A Neurológiai Klinika rövid története

(összeállításában Dr. Benke József a pécsi Orvostörténeti Múzeum igazgatója nyújtott pótolhatatlan segítséget.)

Amikor a jakobinus diktatúra 1793. szeptember 15-én kelt rendelete megszüntette Franciaország 27 egyetemét, hazánknak egyetlen egyeteme volt: a Nagyszombatról 1777-ben a fővárosba, Pozsonyba költöztetett négykarú univerzitász.

A pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem harmadik kara – gróf Apponyi Albert kultuszminiszter erőfeszítéseinek következtében is – az 1918. április 14-én megnyílt orvosi fakultás volt. A Ferenc József által már 1914. január közepén kinevezett, három nagy klinika professzora mellé 1918. április 3-án IV. Károly király újabb 8 egyetemi nyilvános rendes tanárt nevezett ki, köztük Reuter Camillo-t az ideggyógyászati klinika élére. Az oktatás a karon az 1918. október 5-ei tanévnyitóval indult, de alig néhány hét volt zavartalan. 1919. augusztus 22-én mindenkit kiutasítottak Pozsonyból az 1918. december 10-ei törvény 2.§-a értelmében. Így 1919-től – rendkívüli viszonyok közepette – folyt a fővárosba menekült Erzsébet Tudományegyetemen az oktatás (azonban az orvosi karon csak egy év múlva kezdődhetett). Ez az átmeneti állapot 1923-ig tartott: a parlament és a kormány ideiglenesen Pécset jelölte ki az egyetem székhelyének. Itt az orvosi karon éppen fordítva történt, mint 1918-ban Pozsonyban: az alsóbb évfolyamokon kezdődött az oktatás, a klinikumok épületei csak 1924 őszére készültek el, úgy, hogy az első teljes egyetemi év az 1924/25-ös tanév lett.

A budapesti tanévekben az 1920/21-estől az 1923/24-es tanévig mindkét félévben az „Elmekór- és gyógytan” nevű tárgyat Reuter Camillo professzor tartotta heti 5 órában a budapesti elmekórtani klinika Balassa út 6, szám alatti előadótermében du. ¼ 4-től 6-ig hétfőn és csütörtökön (az 1923/24-es tanév 2. félévében annyi változás történt, hogy Kluge Endre magántanár „Törvényszéki elmekórtan” címen heti 2 előadást tartott.). Az 1924/25-ös tanévtől, Pécsett a Rét u. 2. szám alatti klinikán keddtől (reggel 7 és 8 óra között) szombatig (ez utóbbi napon 8 és 9 közt) délelőtt 1-1 órában tartotta Reuter professzor az előadásait (Kluge magántanár ugyanitt heti 2 órában). Az 1925/26-os tanév második felétől változás történt: mindkét előadó 1-1 órával bővítette „választékát” (a professzor „Válogatott fejezetek az elmekórtanból” címmel, a magántanár „Orvosi psychológia és neurosistan” címmel).

Reuter professzor az 1925/26. tanévtől három egymás utáni tanévben volt a kar dékánja, az 1928/29-es és az 1929/30-as tanévben pedig prodékán. Az 1943/44-es tanévben ismét dékán lett. Reuter ekkor 70 éves volt, azonban ténylegesen nyugdíjba nem mehetett, sőt még az 1945. január 22-én indult II. félévben is hirdetett előadásokat, és a klinikát is vezette. Csak 1946-ban vonult véglegesen nyugdíjba. Utána a kar Tóth László adjunktust nevezte ki megbízottként addig, amíg Környey István - aki 1945-től a kolozsvári magyar egyetem idegsebészeti tanszékén szerződéses megbízott tanárként dolgozott, majd 1947-1972-ig vezette a pécsi klinikát. 1943. május 1-én lett a hallei Német Császári Természettudományi Akadémia tagja, majd a 1947. október 27-én az MTA levelező, 1973. május 11-én pedig az MTA rendes tagja. 1972-ben nevezték ki Pálffy Györgyöt a klinikára igazgató professzornak, és másfél évtizedet töltött a klinika élén. Az ő javaslata alapján döntött a tanács 1981 végén az önálló Idegsebészeti Klinika létrehozása mellett. 1973. május 22-én nevezték ki a klinikára egyetemi tanárnak Mérei F. Tibort, aki az 1982-ben megalakult Idegsebészeti Klinika első igazgatója lett, és innen vonult nyugdíjba 1991-ben. 1992-óta az Idegsebészeti Klinikát Dóczi Tamás professzor irányítja. 1987-ben lett önálló a Pszichiátriai Klinika Ozsváth Károly professzor irányításával. 1993 Trixler Mátyás a pszichiátria tanszékvezetője

Czopf József az 1988/89-2004 februárjáig volt a neurológiai klinika intézetvezető egyetemi tanára, 1991-1993 között klinikai rektorhelyettesként is működött. 2004. június 30-ig a klinikát Gáti István egyetemi docens vezette megbízott igazgatóként. 2004. július 1. óta a klinikát Komoly Sámuel professzor vezeti, aki a következő négy évben a Neurológiai Szakmai Kollégium elnöki teendőit is ellátja.

A klinika jelenleg két telephelyen működik. A rét utcai részlegben 54, az akácfa utcai részlegben 26 ággyal működik. Szakrendeléseink: http://neurology.pote.hu/

Oktatási tevékenységünk részleteit illetően: http://neurology.pote.hu/

Gyógyítási tevékenységünk

• Közismert, hogy a stroke az egyik vezető halálok, illetve rokkantsághoz vezető betegség hazánkban. Agyi vérkeringési zavarok (stroke) kezelése keretében aktív programunknak megfelelően beállítottuk és rendszeresen végezzük akut ischaemias stroke-os betegek thrombolysisét. tehát a program további fejlesztésének indokoltsága nem vitatható. Kiemelten figyelünk a stroke primer- és szekunder prevenciójáta vonatkozó ismeretanyag minél szélesebb körben történő megismertetésére. Az orvoskollégák mellett fontosnak tarjuk a lakosság stroke-al kapcsolatos ismereteinek bővítését is. Programvezető: Dr. Szapáry László Ph.D. egyetemi adjunktus

• Epilepsziás betegek számára teljes spektrumú ellátás nyújtására vagyunk képesek a gyógyszeres kezelés beállításától a gondozáson keresztül a műtét-előtti kivizsgálásig. Az épületben működő Idegsebészeti Klinika felkészült a szükséges speciális műtéti beavatkozásokra. Magyarországon becsülhetően 60 000 epilepsziában szenvedő ember él, a jelenlegi nemzetközi ajánlások szerint ezen betegek 10%-a szorul gyógyszeres kezelés mellett műtéti beavatkozásra is. Programvezető: Dr. Janszky József Ph.D. egyetemi adjunktus

• EEG, EMG, kiváltott válasz vizsgálatokat országosan elismert specialistáink végzik, amit fémjelez az általuk szervezett továbbképző tanfolyamok iránti kiemelkedő érdeklődés. Programvezetők: Dr. Nagy Ferenc Ph.D. egyetemi adjunktus, Dr. Kondákor István Ph.D. egyetemi adjunktus

• Neuroimmunológiai betegségekben (sclerosis multiplex, környéki idegrendszeri demyelinisatiós folyamatok, myasthenia gravis) a progresszív ellátás elvének megfelelően regionálisan ellátjuk a bonyolult és drága diagnosztikát és terápiát igénylő betegeket. Programvezetők: Dr. Bors László egyetemi adjunktus, Dr. Illés Zsolt Ph.D. egyetemi adjunktus

• Átmeneti fulladással járó éjszakai kóros horkolásban (alvási apnoe szindróma) a lakosság legalább 1% szenved, tehát hazánkban 100 000 ilyen beteggel számolhatunk. Az alvási apnoe szindrómában szenvedők között szignifikánsan gyakoribb a stroke és a magas-vérnyomás. További negatív hatása a betegségnek az éjszakai alvászavar miatti kóros nappali aluszékonyság, ami közlekedési- és munkahelyi balesetekhez vezet, csökkenti a munkateljesítményt. Klinikánkon jól felszerelt alvás-laboratórium működik ezen betegek ellátására. Kapacitásunk szűkösségét bizonyítja, hogy napi öt beteg kivizsgálása-kezelésbe vétele mellett is három hónapos előjegyzéssel dolgozunk. A profil fejlesztésére külső forrásokból lenne lehetőségünk. Programvezető: Dr. Faludi Béla Ph.D. egyetemi adjunktus

• Környéki idegrendszeri kórképek és izombetegségek diagnosztikájához nélkülözhetetlen ideg- és izombiopsziák végzése azok korszerű feldolgozása zajlik klinikánkon. Nagy hagyományú szövettani laboratóriumunkban vezető nemzetközi biopsziás centrumokban képzett orvoskollégák végzik a diagnosztikai munkát, a Központi Elektronmikroszkópos laboratórium hátterével a komplett fénymikroszkópos diagnosztikai spektrum mellett ultrastrukturális diagnosztikai lehetőségünk is van. Genetika hátteret az Egyetem nemzetközileg elismert genetikai intézetei és laboratóriumai biztosítanak. Programvezetők: Dr. Gáti István Ph.D. egyetemi docens, Dr. Pál Endre Ph.D. egyetemi adjunktus

• Parkinson kór és egyéb mozgászavarral járó betegségek kivizsgálásának, gyógyszeres és szükség szerinti idegsebészeti kezelésének teljes spektruma elérhető a PTE Neurológiai és Idegsebészeti Klinika együttműködése keretében. Neurológus programvezető: Dr. Nagy Ferenc Ph.D. egyetemi adjunktus.

• A fejfájás népbetegség. Csak migrénben legalább egy millió nő és férfi szenved az országban. Fejfájás szakrendeléseink fejfájás teljes spektrumának ellátását végzik. Programvezető: Dr. Pfund Zoltán Ph.D. egyetemi adjunktus

• A krónikus fájdalom, különös jelentőséggel a derékfájás, izom, izületi fájdalmak népbetegség. Az utóbbi évek kutatásai egyértelműen igazolták, hogy a krónikus fájdalom nem magyarázható tisztán szöveti-izom-izületi károsodással, fenntartásában idegrendszeri strukturális és pszichés folyamatok egyaránt szerepet játszanak. Ezen betegek jelentős részében neurológus, pszichiáter, idegsebész, reumatológus, aneszteziológus, rehabilitációs szakember együttműködése szükséges. A munkacsoport megszervezését 2005-ben tervezzük.

• A szédülés szintén az egyik leggyakoribb panasz amivel a páciensek orvoshoz fordulnak. A szédülés okai szerteágazóak, azonban hangsúlyozni kell, hogy a szédülés eredete az esetek többségében banális eltérés. A tartósan fennálló szédülés ugyan akkor lényegesen rontja a beteg életminőségét, és sok felesleges, sokszor iatrogenizáló vizsgálat elvégzéséhez vezet. Tervezzük egy „Szédülés szakrendelés” beindítását, a betegfogadás elindulása 2005. szeptemberében várható

Tudományos munka és kollaborációk

• Klinikai-elektrofiziológiai munkacsoport:

Témakörök:

1. Epilepszia és az agyi lateralizáció (dr. Janszky József).

2. Peri-iktális vegetatív és affektív változások (dr. Janszky József).

3. Az EEG háttértevékenység elemzése különböző típusú epilepsziákban (dr. Kondákor István).

4. Migraine-es betegek EEG-jének elemzése, ill. különböző gyógyszerhatások kimutatása (dr. Kondákor István).

5. Pszichoaktív szerek hatásának kimutatása az EEG-re kvantitatív módszerekkel (dr. Kondákor István).

6. Antiepileptikumok kognitív funkciókra gyakorolt hatásának prognosztikai lehetőségei az EEG segítségével (dr. Kondákor István).

7. Alvászavarok terápiájának hatásosságának kimutatása az EEG kvantitatív vizsgálatának segítségével (dr. Kondákor István).

8. Új irányvonalak az idiopathiás generalizált epilepszia patofiziológiájában: molekuláris sejtbiológiai és genetikai háttér vizsgálata (dr. Tóth Márton).

            9.  Obstruktív alvási apnoe betegség szerepe a stroke etiológiájában és patogenezisében (dr. Faludi Béla).

10. Alvás-ébrenlét szabályozás változása, alvás alatti vegetatív változások központi idegrendszeri károsodásokban (dr. Faludi Béla).

11. Alvás alatti patológiás változások nonlineáls dinamikai analízise (dr. Faludi Béla).

12. Alvás alatti kardiorespiratórikus változások vizsgálata obstruktív alvási apnoe betegségben (dr. Faludi Béla).

Pályázati támogatások:

1. Egy el nem ismert járvány: sérülések és balesetek. Széchenyi pályázat, 2002-2006, dr. Kondákor István, társpályázó.

Kooperációk:

1. Epilepsie-Zentrum Bethel, Bielefeld, Németország: Epilepszia és az agyi lateralizáció. (dr. Janszky József).

2. Epilepszia Centrum, Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet: Periiktális vegetatív és affektív változások. (dr. Janszky József).

3. The KEY Institute for Brain-Mind Research, Zürich, Svájc: Fókusz lateralizáció LORETA segítségével. (dr. Kondákor István).

4. Institute for Frontier Areas of Psychology and Mental Health, Freiburgi Egyetem, Németország: EEG háttértevékenység komplexitásának vizsgálata. (dr. Kondákor István).

5. MTA Pszichológiai Intézete: Kognitív funkciók és EEG kapcsolata. (dr. Kondákor István).

6. Kenézy Kórház Neurológiai Osztálya, Debrecen: Pszichiátriai gyógyszerek hatásának vizsgálata az EEG háttértevékenységre. (dr. Kondákor István).

• CEREBROVASZKULÁRIS munkacsoport

Témakörök:

1. Szignifikáns carotis stenosis endovascularis kezelésének hatása a haemorheologiai paraméterekre, thrombocyta aggregatiora és a szabad gyök képződésre (dr. Szapáry László).

2. Acetilszalicilsav anti-aggregációs hatásának összehasonlítása telítő dózisú clopidogrellel akut ischaemiás stroke-ban (dr. Szapáry László, dr. Szőts Mónika).

3. Különböző anti-aggregációs készítmények ex vivo effektivitásának hatása a betegek hosszú távú követése során észlelt ismétlődő vaszkuláris események gyakoriságára (dr. Szapáry László, dr. Szőts Mónika).

4. Vitaminokat tartalmazó Sclerovit kapszula hatása a szérum homocystein szintre, az intima media vastagságra, az áramlás-mediált vazodilatációra, haemorheológiai paraméterekre, thrombocyta aggregációra, Von Willebrand faktor aktivitásra ismert carotis atherosclerosisú betegeknél (dr. Szapáry László, dr. Szőts Mónika).

5. Krónikus agyérbetegek simvastatin kezelésének hatása 1 éves utánkövetéssel (dr. Szapáry László, dr. Szőts Mónika).

6. Thrombolysis ischaemiás stroke-ban (dr. Szapáry László).

Kooperációk:

1. Research Institute of Brain and Blood Vessels, Akita, Japán: Magyarországon és Japánban előforduló agyállományi vérzések epidemiológiai összehasonlítása (dr. Pusch Gabriella).

2. Hemorheológiai Laboratórium, I. sz. Belklinika és Biokémia Intézet, PTE: Carotis stenosis endovascularis kezelésének hatása (dr. Szapáry László).

3. Hemorheológiai Laboratórium, I. sz. Belklinika, PTE: Sclerovit kapszula anti-atherosclerotikus hatásainak vizsgálata (dr. Szapáry László).

4. Hemorheológiai Laboratórium, I. sz. Belklinika, PTE: Thrombocyta aggregatio gátlók ex vivo effektivitásának prospektív összehasonlítása klinikai végpontokkal (dr. Szapáry László).

5. Idegsebészeti Klinika, PTE: Carotis endovascularis kezelésének hatása rehológiai paraméterekre, szabadgyök aktivitásra (dr. Szapáry László).

• NEUROMUSZKULÁRIS munkacsoport

Témakörök:

1. Ritka előfordulású neuromuszkuláris betegségek kazuisztikai feldolgozása (dr. Gáti István).

2. Mitochondriális myopathiák fénymikroszkópos szövettani készítményeinek számitógépes elemzése (dr. Gáti István).

3. A harántcsíkolt izom mitochondriális működésének vizsgálata rövid felezési idejű izotópokkal (dr. Gáti István).

4. Harántcsíkolt izom ischaemia vizsgálata akut és krónikus verőérbetegségekben (Dr. Merkli Hajnalka, dr. Pál Endre).

5. Harántcsíkolt izom ischaemia vizsgálata állatmodellen (Dr. Merkli Hajnalka, dr. Pál Endre).

6. Szabadgyök-mechanizmusok vizsgálata pathológiai izommintákon és mitokondriális betegekben (Dr. Merkli Hajnalka, dr. Pál Endre).

Kooperációk:

1. Neuromuscular Unit, Department of Neurology, University of Linköping, Linköping, Svédország: Neuromuscularis esetek konzultációja (dr. Gáti István).

2. Neuromuscular Unit, Department of Neurology, University of Linköping, Linköping, Svédország: Gyulladásos myopathiák szövettani differenciál diagnosztikája (dr. Gáti István).

3. Uppsala PET Cenre, University of Uppsala, Uppsala, Svédország: Rövid felezési idejű izotópok in vitro alkalmazása az izombetegségek vizsgálatában és a kezelések hatékonyságának mérésében (dr. Gáti István).

4. Érsebészeti Osztály, Baranya Megyei Kórház: Harántcsíkolt izom ischaemia vizsgálata akut és krónikus verőérbetegségekben (Dr. Merkli Hajnalka, dr. Pál Endre).

5. Biokémiai Intézet, PTE: Harántcsíkolt izom ischaemia vizsgálata akut és krónikus verőérbetegségekben (Dr. Merkli Hajnalka, dr. Pál Endre).

• ELEKTROFIZIOLÓGIAI-FÁJDALOM-MOZGÁSZAVAROK munkacsoport

Témakörök:

1. Mozgászavarok elektrofiziológiai vizsgálata (dr. Kovács Norbert, dr. Nagy Ferenc).

2. MRI volumetria neurológiai kórképekben (dr. Kovács Norbert, dr. Nagy Ferenc).

3. Kognitív kiváltott potenciálok vizsgálata neurológiai kórképekben (dr. Kovács Norbert, dr. Nagy Ferenc).

4. Szédülések elektrofiziológiai vizsgálata (dr. Mike Andrea, dr. Nagy Ferenc).

5. Fejfájás elektrofiziológiája és volumetriai mérések (dr. Pfund Zoltán, dr. Nagy Ferenc).

6. Demenciák elektrofiziológiai, volumetriás és biokémiai analízisének korrelációja (dr. Pfund Zoltán, dr. Sebők Ágnes, dr. Aschermann Zsuzsanna, dr. Gyimesi Csilla).

Pályázati támogatások:

1. Funkcionális és morfológiai vizsgálatok mozgászavarok tanulmányozásában. OTKA: 043005, 2003-2006, (dr. Nagy Ferenc témavezető, dr. Kovács Norbert).

• NEUROIMMUNOLÓGIA munkacsoport

Témakörök:

1. Likvor morfológia sclerosis multiplex szubtípusokban (dr. Bors László).

2. NKT sejt szubpopulációk és aktiválódás sclerosis multiplexben (dr. Illés Zsolt).

3. A sclerosis multiplex genetikája (dr. Illés Zsolt).

4. Gén aktiválódási clusterek sclerosis multiplex szubtípusokban (dr. Illés Zsolt).

5. Immunmoduláció hatása a kostimulációra (dr. Illés Zsolt).

6. Immunológiai változások akut ischaemiás stroke-ban (dr. Illés Zsolt).

7. Új felszíni immunmolekulák autoimmun betegek terhessége során (dr.Illés Zsolt).

8. EAE vizsgálata PARP-deficiens egérben (dr. Illés Zsolt).

9. Axonkárosodás markereinek vizsgálata sclerosis multiplexes betegek likvormintáin (dr. Pál Endre).

10. Agyi atrophia vizsgálata volumetriával sclerosis multiplexben (dr. Pál Endre).

11. PACAP hatásának vizsgálata EAE-ben (dr. Pál Endre).

Pályázati támogatások:

1. NKT sejt szubpopulációk és aktiválódás sclerosis multiplexben. OTKA:
T 049463, 2005-2007, dr. Illés Zsolt, témavezető.

Kooperációk:

1. Neurologische Klinik und Hertie-Institut für Klinische Hirnforschung, Universität Tübingen, Németország: A sclerosis multiplex genetikája (dr. Illés Zsolt).

2. National Center for Neurology and Psychiatry, Department of Immunology, Tokyo, Japán: Gén aktiválódási clusterek sclerosis multiplex szubtípusokban (dr. Illés Zsolt).

3. Center for Neurologic Diseases, Harvard Medical School, Boston USA és Orvosi Mikrobiológiai Intézet, PTE: Új felszíni immunmolekulák autoimmun betegek terhessége során (dr. Illés Zsolt).

4. Orvosi Mikrobiológiai Intézet, PTE: Immunológiai változások akut ischaemiás stroke-ban (dr. Illés Zsolt).

5. Orvosi Mikrobiológiai Intézet, PTE: NKT sejt szubpopulációk és aktiválódás sclerosis multiplexben (dr. Illés Zsolt).

6. Biokémiai Intézet, PTE: EAE vizsgálata PARP-deficiens egérben (dr. Illés Zsolt).

7. Anatómiai Intézet, PTE: PACAP hatásának vizsgálata EAE-ben (dr. Pál Endre).

• NEUROTRAUMA munkacsoport

Témakörök:

1. Biomarkerek szerepe a koponya/agysérülés súlyosságának, kimenetelének és a terápia hatékonyságának megítélésében (dr. Lückl János).

Pályázati támogatások:

1. Biomarkerek szerepe a koponya/agysérülés súlyosságának, kimenetelének és a terápia hatékonyságának megítélésében. OTKA, (dr. Lückl János, társpályázó).

Kooperációk:

1. Department of Anatomy and Neurobiology, VCU Medical School of Richmond, Richmond, USA és Idegsebészeti Klinika, PTE: Biomarkerek szerepe a koponya/agysérülés súlyosságának, kimenetelének és a terápia hatékonyságának megítélésében.

• Kísérletes neuropatológia

Cuprizon okozta oligodendrocyta apoptosis és demyelinisatio vizsgálata (Prof. Dr. Komoly Sámuel, Dr. Lückl János)

Kooperációk:

1. Prof. Dr. Palkovits Miklós, Semmelweis Egyetem, I. Anatómiai Intézet, Neuromorphológiai Laboratórium

2. Prof. Dr.Seress László, Dr. Mázló Mária PTE Elektronmikroszkópos Laboratórium

3. Prof. Dr. Gallyas Ferenc, PTE Idegsebészeti Klinika

4. L.D.Hudson, NIH, NINDS

5. Horváth Rita Metabolic Disease Center Munich-Schwabing, Institutes of Clinical Chemistry, Molecular Diagnostics and Mitochondrial Genetics, Academic Hospital Schwabing, Kölner Platz 1, D-80804 Munich, Germany